Fahamu felhasználása kiskertben tápanyagutánpótlásra és egyes kártevők elleni fellépés kiválóan használható, de csak okosan. Részletek a cikkben.
A talaj tápanyagigényét számos anyaggal lehet pótolni, ilyen például a kerti bográcsokásból, vagy a téli fűtési szezonból megmaradt kizárólag tiszta fahamu.
Fahamu felhasználása kiskertben
A fahamu felhasználása viszonylag elterjedt jelenség Magyarországon is, ahol egyfajta biomódszerként is emlgetik. Azonban a részletes laborelemzések azt mutatják, hogy akár 40 százalékos káliumtartalma is lehet ennek az anyagnak. De általános mérési átlag az a 15-16 százalék, de ez is egy nagyon komoly „kálium-műtrágya” elem mennyiségének felel meg.
Fontos tudni, hogy ennek komoly hátránya is lehet, ha túlzásba visszük a felhasználását. Tudni illik, hogy egy-egy tápanyagból túl sokat viszünk be a talajba, akkor az visszafoghatja az egyébként átlagos méretben kisebb dózisban jelenlévő egyéb tápelemeknek a felvételét.
A túlzásba vitt fahamu kiskertben káros lehet.
A túlzásba vitt fahamu felhasználás a növényeken, zöldségeken torzulást, csökött fejlődést, sárgulást okozhat. Emiatt is érdemesebb inkább a komposztra tenni és abban elkeverni.
Ha mégis a talajra szórjuk ki, akkor mindenképpen figyeljünk oda arra, hogy 2-3 deka / négyzetméteres mennyiséget ne lépjük túl.
Kezelt fát ne égess!
Nagyon oda kell figyelni arra, hogy ha festett, lakkozott vagy préselt fadarabokat égetnek el, azt ne vigyék se a komposztra, se a talajra, mert a festékből vagy az ép vegyi anyagokból káros anyagok is képződhetnek.
A legjobb talán minden esetben, ha szerves anyaggal pótoljuk a hiányzó elemeket, ez volt régen a marhatrágya, ami ma már szárított formában is, úgynevezett marhatrágya granulátum is kapható, illetve akár alga készítmények formájában is megvetjük. Van direkt alaptrágyának szánt trágya, ez az alga soil, akár ezt is bevethetjük.
Mit tartalmaz a fahamu?
Egy igazi „aranybánya” a fahamu. Nagy mennyiségben kálium és foszfor található benne. Mind a kettő rendkívül fontos elem a növények számára:
- a kálium segít a virágképződésben, a gyümölcsképződésben,
- a foszfor meg tulajdonképpen szinte minden folyamatban szükséges a növények számára,
Ráadásul a növények ezeket a tápanyagokat elég nehezen tudják felvenni a talajból, tehát nagy szükségük van a plusz foszforra, úgyhogy mindenféleképpen érdemes eltenni a hamut a kiskerti felhasználásra is.
De ezen kívül még van benne:
- vas,
- cink,
- kalcium,
- magnézium,
szóval tényleg egy aranybánya a kertünk számára.
Mindezek mellett van egy nagyon fontos jellemzője a fahamunak az, hogy nagyon lúgos kémhatású, tehát tudjuk használni arra, hogy a talajunk pH értékét megfelelő irányba billentsük, de csak akkor, ha szükséges. Ez akkor szükséges, ha a talaj esetleg túlságosan savas, azaz 6,5 pH alatti kémhatású.
Ha ez alatt az érték alatt van, akkor az azt jelenti, hogy savas a talajunk, és akkor nagyon-nagyon jól lehet lúgosítani a fahamu hozzáadásával. Nagyon egyszerűen főként ősz végén vagy a tél vége felé egy nagyon vékony rétegben szétszórjuk a talajon és hagyjuk, hogy beivódjon.
Nagyon fontos, hogy ehhez tudnunk kell, hogy a talajunknak milyen a pH értéke, tehát hogyha a talajunk alapvetően lúgos, akkor ne lúgozzuk tovább, mert az nem lesz jó, tehát ezt csak akkor csináljuk meg, hogyha biztosak vagyunk benne, hogy erősen savas a talajunknak a kémhatása.
Hogy mérjük a talaj pH-értékét?
Ezt nagyon egyszerűen meg tudjuk csinálni, szinte minden gazdag boltban lehet kapni valamilyen egyszerű pH értékmérőt, és ezzel el tudjuk végezni ezt a mérést, és akkor fogjuk tudni, hogy a talajunknak milyen a pH-értéke.
Közvetlenül a növényeink köré is szórhatjuk ezt a fahamut, értelemszerűen ez elsősorban az olyan növényeknek esik jól, amik inkább a semleges vagy lúgos értéket szeretik. Tehát az olyan növények, amik kifejezetten a savas talajt kedvelik, mint az áfonya, valamilyen szinten a málna is ide tartozik, azoknál nem érdemes bevetni. A krumplinál sem jó, mert hogyha túlságosan lúgos a talaj, az ott problémát okozhat. Tehát erre is ügyelni kell.
De például a gyümölcstermő növényeink, az eper, a paradicsom nagyon-nagyon meg tudja ezt hálálni a magas káliumtartalma miatt, tehát érdemes egy picit szintén vékonyan körbeszórni őket.
Mire jó még a fahamu?
Ez az univerzális anyag, tényleg sok mindenre jó, de nem mindenre teljes egészében gyógyír, okosan kell használni, felhasználni. Sajnos sok esetben ellenkező hatást is elérhetjük, a már említett túllúgosítás mellett.
Meztelen csigák ellen
Egyes vélemények szerint sokan úgy tartják, hogy a meztelen csigákat is távol tudja tartani, mert nem szeret a meztelen csiga mászkálni ezen a szúrós felületen. Egy próbát megér, de senki se lepődjön meg, ha nem igazolódik be ez a népi „tévhit”. Továbbá ha kertben használjuk nagy mennyiségben csigák ellen egy vonalba szórva, akkor garantáltan az erre érzékeny növények is negatív irányba fejlődhetnek, vagy lefejlődhetnek. Tehát csak okosan, óvatosan.
Fahamu komposztálás
Komposztálás lehet a megoldás, ha nem akartok egyáltalán kockázatot vállalni, mert nem tudjátok megmérni a talajotok pH-értékét, nem akarjátok a növények köré szórni, akkor még egyszerűbb a fogjátok, és a komposztba szórjátok a hamut, ugyanis a komposzt szinte mindig erősen savas kémhatású, tehát annak biztos, hogy jót fog tenni.
Tudtad, hogy a komposzt általában erősen savas kémhatású?
Ráadásul a komposztban a lebomlási folyamatokat is tudja gyorsítani, még a komposztban lévő kis gilisztáknak is nagyon jót tesz. Így a komposztban nagyon jó helye van a fahamunak, csak ne használjunk egyszerre túl sokat, hogy ne borítsuk fel a már sokat emlegetett pH-értéket.
Tényleg csak nagyon vékonyan, egy pár milliméter vastagságban szúrjuk rá a komposztunkra, és aztán erre halmozzunk rá újabb rétegeket, és ezzel szépen ki tudjuk balanszírozni a komposzt pH-értéket. Emellett a komposztot is telepakoljuk ezekkel a kiváló elemekkel, mint a kálium, a kalcium, a foszfor, a cink, a vas és még sorolhatnám. Úgyhogy tényleg, ha más nem, akkor a komposztban mindenféleképpen érdemes tenni.
Fahamu tárolása
Ha nem tudjátok egyszerre elhasználni azt a sok fahamut, ami van, akkor sincsen semmi gond. Egy lezárható, azaz légmentesen zárható dobozba be lehet tenni. Így nem fogja magát a fahamu párával, harmattal, vízzel megszívni, mert arra azért eléggé hajlamos. Így a későbbiekben akár téli időszakban jegesedés alkalmával a járdára is ki tudjátok szórni.
Tiszta fahamu mehet a kertbe
Figyeljünk a környezetünkre, az egészségünkre és ezért csak és kizárólag tiszta fával tüzeljünk és az így keletkezett hamu is károsanyagmentes lesz. Biztos mindenki tisztában van azzal, hogy nagyon-nagyon rossz a környezetre, hogyha olyan faanyagot égetünk el a kályhába, ami valamilyen vegyszerrel át van itatva, azután belekerül a légkörbe, és utána meg szépen beszívjuk a tüdőnkbe, és aztán csodálkozunk, hogy mindenféle betegségtől szenvedünk.
Kezelt fa égetéséből keletkezett fahamu káros a környezetre!
Arra kérünk mindenkit, hogy erre különösen figyeljen oda, mert nemcsak rövid távú hatása, hanem hosszú távú káros hatása is lehet a kezelt fák égetésének, hamujának kertbe való kiszórásának. Hosszú távon törekedjünk a minél kevésbé környezetre és egészségre káros életmódra.
Kerti avar égetése, rossz?
Igen, nagyon rossz. Nemcsak azért, mert a vizes avar égetése során rengeteg káros anyag kerül a légtérbe, így a tüdőnkbe (például: fenol, szén-monoxid, PM10-es mikrorészecskés anyagok), hanem gyenge hamunk is lesz.
Emellett fontos tanács, hogy nem szabad, nem kell felszedni ősszel a lehullott faleveleket. Ennek pontos okait, Szebenyi Péter, környezetmérnök ismerteti Youtube videójában.
Tudni kell, hogy a direktbe való zöldhulladék égetés után maradt hamu sokkal kevesebb tápanyagot tartalmaz, mint a komposztált zöldhulladék. A kályhában égetett fahamu viszont több alapanyagot tartalmazhat.
A komposztálás vs. hamu tápanyagarány 100 % / 30 % körül aránylik.
Ezért is csak abban az esetben égessünk, ha bográcsozunk vagy éppen téli időszakban fűtünk. Ezek engedélyezettek is, de a kerti hulladék égetése minden esetben tilos.
Fahamu felhasználása összegezve
Ettől függetlenül a fahamu felhasználása kiskertben nagyon jó dolog, egyben egy remek másodnyersanyag forrás a kertünk számára is, megfelelő forrás esetén. Vigyázni kell az arányokra, a felhasználás módjára, mert túlzásbavitel esetén negatív hatása lehet a kertünk számára
