Tőzeg: Mi az a 3 dolog, amit tudni kell róla? Előnyei / hátrányai

A tőzeg egy szerves anyagból álló, félig lebomlott üledék, amelyet a kertészetben talajjavító anyagként és hordozóanyagként használnak.

A tőzegmoha és más lágyszárú növények maradványaiból alakul ki, oxigénmentes, vízben gazdag környezetben.

Tőzeg előnyei

Egy igazán univerzális eszköz, talajtípus, aminek rengeteg előnye van a kertünkben felhasználva. Íme néhány a sok közül:

Könnyed szerkezetű: nagyszerűen javítja a talaj vízelvezető képességét és levegőztetését.

Remek a vízmegtartó képessége

Nagyban segít a talajnak megőrizni a nedvességet, aminek köszönhetően kevesebb öntözés lehet szükségünk.

pH-értéke: savanyú

Legideálisabb savanyú talajt kedvelő növények számára, mint az azálea, hortenzia és rododendron vagy éppen bogyósok számra is, mint az áfonya.

Gazdag tápanyagokban

A növényeink részére kiváló ásványforrás, és többféle nyomelemet tartalmaz, melyek elengedhetetlenek a fejlődésükhöz.

Tőzeg hátrányai

Ez az, amiről nagyon kevesek, csak a tényleg tudatos kertművelők, fenntarthatóbb kertészkedést népszerűsítő emberek beszélnek. Ez egy univerzális anyag, amit nagyon sok kerti talajjavítási feladatra tudunk használni vagy éppen tavaszi időszakban palántázásnál.

A tőzeglápok kitermelése károsítja a környezetet és pusztítja a természetes élőhelyeket.

Viszont a tőzegkitermelés káros környezeti hatásaival szinte senki sem beszél. Sajnos több okból is kerülendő, amik a következők:

Nem megújuló energiaforrás

Boltokban, kertészetekben nagy mennyiségben kaphatóak, de ennek ellenére egyáltalán nem végtelen a tőzeg mennyisége a világban. Ez a nemes anyag nem újul meg, csak nagyon hosszú, több ezer év alatt.

Tőzegkitermelés környezetszennyező
Tőzegkitermelés kimondottan káros a környezetre. / Fotó: Graham Horn

Üvegházhatású gázok kibocsátása

A klímaváltozás felgyorsulásának az évszázadában élve nem mindegy hogyan tevékenykedünk a kertünkben. Emiatt már nem lehetünk passzívak azzal kapcsolatban, hogy a tőzegkitermelés vagy éppen a bányászata és szállítása hatalmas üvegházhatású gázok kibocsátásával járó folyamat.

Pusztítja az élővilágot

A tőzegkitermelés nagyban hozzájárul a biodiverzitás csökkenéséhez, a tájjelleg tönkretételéhez.

Nem olcsó

Minőségtől függően az ára viszonylag magas is lehet, ami annak a függvénye, hogy milyen minőségben tudunk hozzájutni a már „bezacskózott” vagy más termékbe bekevert alkotóelemeihez.

Tőzeg alternatívái

Ez az, amiről szinte minden kertészkedőnek beszélnie kellene, és élnie a helyi lehetőségekkel. Ilyen például a komposztálás, ami tényleg minden kertes házban élő számára alapfeladat.

Komposzt

A mesterséges humusz, azaz komposzt mindenki által ismert legegyszerűbb szerves anyagforrás, ami kiváló talajjavító anyag, és otthon is elkészíthető.

Faapríték

Tavaszi metszési időszakban vagy zöldmetszés idején érdemes a levágott ágakat, gallyakat ledarálni egy erre kitalált célszerszámmal, például ágdarálóval. Az így kapott faaprítékot terítsük el a mulcsolásra, azaz talajtakarásra szánt kerti területünkön. Ezzel a megoldással rövid távon a talaj vízháztartását javíthatjuk, hosszú távon tápanyaggal láthatjuk el, a lebomló faapríték nyomán.

Zöldtrágya

A zöldtrágya olyan növények beborítása a talajba, amelyek nitrogént és más tápanyagokat juttatnak a talajba. Ilyen például a levágott fű, amivel nemcsak mulcsolni tudunk, hanem kiemelten a talajt tápanyaggal ellátni.

Tőzeg talajba juttatása

A talajba juttatása javítja a talaj szerkezetét, vízmegtartó képességét, és növeli a szervesanyag-tartalmat. Íme a lépések, hogyan érdemes a tőzeget a talajba juttatni:

Előkészítés

  • Gyommentesítés: kezdjük a terület gyommentesítésével, hogy a jótékony hatásai ne vesszenek kárba a gyomnövények miatt.
  • Talajlazítás: lazítsuk fel a talajt ásóval vagy kapával, hogy a nemes anyag könnyebben beépüljön a talajba. Mélyebb talajlazítás esetén akár rotációs kapát is használhat.

Elosztása

  • Egyenletes szórás: Szórja szét egyenletesen a talaj felszínén. A javasolt mennyiség általában 2-5 cm vastag réteg, a talaj állapotától és a kívánt céltól függően.
  • Keverés: Dolgozza be az anyagot a talaj felső 15-20 cm-es rétegébe. Ezt megteheti ásóval, kapával vagy rotációs kapával, attól függően, hogy milyen nagy területen dolgozik.

Öntözés

Miután bekevertük a talajba, alaposan öntözze meg a területet. Ez segít a tőzegnek a talajjal való keveredésben, és elősegíti a tápanyagok gyorsabb felszabadulását.

Mulcsozás tőzeggel

Ha nem akarja közvetlenül bekeverni a talajba, akkor használhatja mulcsként is. Ebben az esetben hagyja a talaj felszínén, hogy lassan bomoljon le, miközben védi a talajt a kiszáradástól és a hőingadozásoktól.

Speciális talajokban

  • Homokos talaj: segít javítani a homokos talaj vízmegtartó képességét és szerkezetét, így a növények jobban hasznosíthatják a rendelkezésre álló vizet és tápanyagokat.
  • Agyagos talaj: az agyagos talajokba keverve javítja a talaj szerkezetét, csökkenti a tömörödést és fokozza a víz áteresztőképességét.

Tőzegkitermelés fenntarthatóan?

Ha valaki aggódik az ökoszisztéma miatt, amit a tőzegkitermelés közben károsodik, akkor azoknak van egy jó hírünk. Létezik már úgynevezett fenntarthatónak címkézett kitermelés, ami annyit tesz, hogy a kitermelés során minimalizálják a környezeti károkat, megőrzik a tőzeglápok ökológiai értékét, és biztosítják, hogy ennek az anyagnak a források a jövőben is rendelkezésre álljanak.

Tőzegláp kitermelése mini ökológiai katasztrófa
Tőzegláp kitermelés során / Fotó: wikipedia

Tőzeglápok megőrzése és védelme

Kitermelés korlátozása

Fenntartható kitermelés esetén a tőzeglápoknak csak egy kis részét dúlják fel, használják ki, miközben a terület nagy részét érintetlenül hagyják. Ezzel a trükkel a természetes regeneráció folyamata megőrizze az ökoszisztéma egyensúlyát.

Területek védetté tétele

Ezek a helyek nagyon érzékeny ökoszisztémák, ezért bizonyos részeit teljesen meg kell védeni a kitermeléstől, hogy megőrizzék a biodiverzitást és az ökológiai funkciókat.

Bányászati helyek rekultivációja

A kitermelés után ezeket a lápokat helyre kell állítani, például vízvisszatartó rendszerek telepítésével, amelyek elősegítik ennek a nemes anyagnak a lassú, de tartalmas újraképződését. Ezáltal a terület fokozatosan visszanyeri korábbi, természetes állapotát.

Rekultivációs tervek

A földsebek eltakarása, felszámolása érdekében részletes helyreállítási terveket kell kidolgozni, amelyek biztosítják, hogy a kitermelés befejezése után a terület regenerálódni tudjon.

Fenntarthatósági tanúsítványok

Zöld címkéket vagy éppen más hiteles tanúsítványokat ismerve könnyedén ki tudjuk választani a fenntartható kitermeléssel előállított tápanyagdús anyagukat. Ez sajnos nem minden helyen elérhető. Ez is attól függ, hogy van-e rá igény.

Ezeket a zöld címkéket vagy tanúsítványokat csak olyan termelők kaphatják meg, akik megfelelnek a szigorú szabályok környezeti előírásoknak is.

Kell nekünk ez az anyag?

Ha mégis ezzel az anyaggal szeretnénk javítani kertünk talaját, akkor fontos, hogy felelősségteljesen tegyük számolva annak ökológiai lábnyomával, környezeti szennyezésével.

Ma már azt a tanácsot szabad elfogadni, ami azt javasolja, hogy csak akkor használjon tőzeget, ha feltétlenül szükséges, és válasszon fenntartható módon kitermeltet.

Gyakran ismétlődő kérdések

Milyen tőzeget használjunk?

Lehetőségeinkhez mérten fenntartható kitermelési helyről származót.

MI ennek az anyagnak az alternatívája?

Komposzt, zöldtrágya és még sorolhatnánk.